- Yimi, várj!- kiabált valaki. Hátrafordultam. Nataniel átadott egy papírt.

- Minden évben rendezünk egy iskolai programot, pénzgyűjtés céljából. Tessék, a jelentkezési lap. Holnap utánig le kell adni.

- Rendben- vettem át.

- Ó… öhm… az igazgatónő kérte, hogy adjam át neked: menj az irodájába.

- Jó. Megyek. Vajon mit akarhat tőlem az igazgatónő? A tanári mellett található az iroda. Igyekeztem, nehogy megvárassam. Kopogtam az ajtón.

- Tessék!- hallatszódott bentről.

- Hivatott igazgatónő?

 

- Ülj csak le. Szeretném, ha részt vennél az iskola életében. A kertészklubba vagy a kosárlabda klubba szeretnél jelentkezni?

- Azt hiszem, inkább kertészkednék- feleltem szerényen.

- Rendben. Holnaptól a kertészklub tagja leszel. Elmehetsz- mondta. Mikor kiléptem az ajtón nekiütköztem valakinek.

- Bocsánat!- szabadkoztam.

- Sajnálom!- mondta ő is.

- Rosalia vagyok.

- Én meg Yimi.

- Te vagy az új lány, igaz? Tetszik az iskola?

- Igen, igazán kedves mindenki.

- És hogy állsz a fiúkkal? Tetszik valaki?- kérdezte.

- Rosa! Nem illik ilyet kérdezni!- mondta a hátam mögül egy hang. Nataniel volt az.

- Bocsánat. Nekem most mennem kell, sziasztok!

- Szia Rosalia!- köszöntem.

- Nataniel. Te biztos jól ismered a várost. Hol van a legközelebbi butik vagy ajándékbolt?

- Attól függ, mit szeretnél vásárolni.

- A bá… a régi sulimból egy barátomnak nemsokára névnapja lesz. Neki vennék valamit.

- Áh, értem! Elkísérlek, jó?

- Rendben, köszi-, milyen udvarias. Nataniel megmutatta a várost, és meghívott egy fagyira.

- Tudsz téli gyümölcsöt?- kérdeztem.

- Öhm… öhm… nem…

- Síparadicsom- mosolyogtam.

- Hahaha! Ez vicces volt!- nevetett. Ránézett az órájára.

- Ajaj! Mennem kell Yimi, sajnálom.

- Szia!

- Szia!- elsietett. Nataniel nagyon cuki. Vajon mit gondolhat rólam? Mi?! Inkább hazamegyek a parkon keresztül. Arra olyan sok szép madár és virág van. Mégis kivel találkoztam? A vörös hajú fiúval. Mikor észrevette, hogy ránéztem, odajött hozzám.

- Yimi vagy, ugye? Az egész iskolában rólad beszélnek.

- Vajon miért vagyok érdekes?- morogtam.

- A szép lányok mindig érdekesek. Castiel vagyok- vigyorgott. Azt hiszem elpirultam.

- Hol laksz? Elkísérjelek?

- A park másik oldalán- lehet, hogy nem kellett volna megmondanom neki?

- Köszönöm, hogy hazakísértél. Szia Castiel!

- Szia Yimi!- mondta.

  Remélem tetszett, sziasztok:  Nelly :)

Megosztás a facebookon